Home  /  O ANEMu  /  Etički kodeks emitera  /  Az elektronikus sajtó etikai kódexe

Bevezeto

A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, valamint Szerbia Köztársaság és Montenegró Köztársaság alkotmányai, továbbá a nemzetközi jogi dokumentumok biztosítják a tájékoztatás és a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint a független kritikai hozzáállásra való jogot. Az elektronikus sajtóban dolgozó szerkesztok, újságírók és a többi programkészíto nem engedheti meg magának, hogy munkáját politikai vagy gazdasági nyomásgyakorlás, személyes meggyozodése, illetve más jellegu probléma befolyásolja.

Ezek az elvek fejezik ki a sajtó szakmai etikáját. Felölelik a kötelezettségeket, az alkotmány(ok) és a nemzetközi kötelezettségek keretein belül.

Ezek az elvek kifejezik a sajtó közvélemény iránti felelosségteljes viszonyulását, azt a kötelezettséget, hogy a sajtó a társadalom érdekeit szolgálja és adja meg a választás lehetoségét.

Az egyes médiumoknak tartaniuk kell magukat ezekhez az elvekhez, ha meg akarják orizni saját szabadságukat.

Az újságíró kötelességei

Pontosság

A tudósításnak bizonyítható tényeken kell alapulnia. A közlésre szánt információt legalább két hírforrásnak meg kell erosítenie. A pontosság nem csupán a tények puszta ellenorzését jelenti. Valamennyi információt mérlegelni kell az igazság kiderítésének érdekében.

A gyors közlésnél fontosabb az, hogy az információ ellenorzött és hiteles legyen, különösen ha emberéletrol van szó.

Abban az esetben, ha az információk és a vélemények vitathatóak, a hírforrást közzé kell tenni.

Ha az információ közzétételének törvényes, vagy más akadályai vannak, azt a nyilvánosság tudomására kell hozni.

Az újságírónak elfogulatlannak kell lennie munkája végzése közben, tudósításába bele kell építenie minden olyan véleményt, amely segít megmagyarázni magát az eseményt. Azokban az esetekben, amikor lehetetlen hozzájutni az információhoz, vagy a tudósítás tárgyát képezo esemény valamelyik részvevojének véleményéhez, az újságírónak errol értesítenie kell a nyilvánosságot. Ha valamelyik részvevo megtagadja az együttmuködést, azt szintén fel kell tüntetni.

Élo musor esetén az elektronikus sajtónak fel kell lépnie azok ellen a részvevok ellen, akik sérto módon nyilatkoznak.

Ha bármilyen oknál fogva téves információ került közlésre, a musorszóró állomásnak a leheto legrövidebb idon belül közölnie kell a helyreigazítást, és megfelelo módon elnézést kell kérnie attól (azoktól) az egyéntol (egyénektol), vagy szervezet(ek)tol, aki(ke)t és amely(ek)et a téves információ közlése érintett.

Archív anyagok újrafelhasználása esetén ezt egyértelmuen fel kell tüntetni, nehogy a közönség azt a téves következtetést vonja le, hogy idoszeru eseményrol van szó.

Igazságosság

A szerkesztoknek és újságíróknak gondot kell viselniük arra, hogy a hír (tényszeru közlés) világosan elkülönüljön a véleménytol.

Az újságíróknak gondot kell viselniük arra, hogy a vitatott információt teljes mértékben megvilágítsák.

Az újságíró személyes meggyozodése és véleménye nem hathat ki a témaválasztásra és a téma bemutatásának módjára. A közvéleménynek a tudósításban nem szabad felismernie az újságíró személyes meggyozodését, vagy véleményét.

Az újságíróknak szembe kell szegülniük azzal, aki nem ismeri el az emberi jogokat, vagy azzal, aki bármilyen diszkrimináció mellett száll síkra valamilyen etnikai, vagy társadalmi csoporttal szemben.

Az újságírónak kötelessége óvnia hírforrását. A hírforrásnak adott ígéretét tiszteletben kell tartania. Ha a hírforrás "nem hivatalos" információt adott, az nem használható fel olyan módon, hogy az felfedje a hírforrás kilétét.

Személyes etika

Az újságíróknak el kell utasítaniuk az azokról a személyekrol, vagy szervezetekrol való tudósítást, akikhez és amelyekhez személyes érdekeik fuzodnek. Ha a musorszóró állomás vezetosége, vagy tulajdonosa kapcsolatban áll azokkal a személyekkel vagy szervezetekkel, akikrol és amelyekrol a tudósítás szól, azt a tudósításban világosan fel kell tüntetni.

Az újságíróknak nem szabad személyre szóló ajándékot vagy szolgáltatást elfogadniuk azoktól a személyektol és szervezetektol, akik és amelyek a tudósítás tárgyát képezik.

Saját helyzetüket és beosztásukat az újságírók nem használhatják fel bármilyen jellegu egyéni haszonszerzés céljára.

Az elektronikus sajtónak rendkívül elovigyázatosnak kell lennie olyan esetekben, amikor hivatali, vagy üzleti utazásra vonatkozó ajánlatot kap. Az utazás költségeit fedezo ajánlattevo ilyen esetekben nem határozhatja meg, hogy melyik újságíró utazzon, az milyen módon tudósítson, vagy egyáltalán tudósítson-e az eseményrol.

A kormány, a politika és az érdekcsoportok

A szerkesztok és újságírók nem tudósíthatnak olyan politikai, vagy más jellegu eseményekrol, amelyek olyan politikai pártokkal, gazdasági, vallási, vagy érdekcsoportokkal kapcsolatosak, amelyeknek ok maguk is tagjai.

A szerkesztoknek meg kell orizniük a teljes ellenorzést a közlésre szánt információk tartalma és szerkezete fölött. Senki sem határozhatja meg a musorban való szereplésének feltételeit.

A szerkesztoknek és újságíróknak nyílt és tisztességes viszonyulást kell tanúsítaniuk a közvélemény iránt. Ha a musor sugárzása különleges körülmények között zajlik, azt közölniük kell a nyilvánossággal. Ha például egy politikus bármilyen okra hivatkozva elutasítja, hogy részt vegyen a közös vitában, a már betervezett musort meg kell tartani, ugyanakkor el kell magyarázni, miért hiányzik a kérdéses részvevo.

A szerkesztoknek és újságíróknak a musor valamennyi részvevojének el kell magyarázniuk részvételük körülményeit és összefüggéseit. Ha a már felvett anyag leadás elott vágásra kerül, külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a részvevok álláspontjai megfelelo módon kerüljenek bemutatásra. Ugyanakkor a részvevoknek nincs joguk meghatározni az anyag vágásának, vagy bemutatásának a módját.

Függetlenül attól, hogy fizetett, vagy térítésmentes politikai musorról van szó, annak idokereteit szigorúan meg kell határozni, megfelelo idopontokban kell sugározni, jellegének kötelezo feltüntetésével.

Fizetett politikai musor esetén ezt egyértelmuen fel kell tüntetni (televízió), vagy be kell jelenteni (rádió). Ez a fizetett musor mindegyik formájára vonatkozik, függetlenül attól, hogy politikai pártokról, politikusokról vagy más érdekcsoportokról van szó.

A médiumoknak egységesen kell ellenállást tanúsítaniuk a kormány, a politikai pártok, vagy más érdekcsoportok nyomásával szemben, akárcsak a kommerciális jellegu nyomásgyakorlással szemben.

A szerkesztoknek és újságíróknak szembe kell szállniuk a kormány olyan irányú törekvéseivel, hogy a nemzet érdekeire hivatkozva akadályozzák meg a tudósítást egyes eseményekrol, mert a kormány érdekei nem jelentenek feltétlenül nemzeti érdekeket is.

A cenzúrát az alkotmányok és a nemzetközi dokumentumok egyaránt határozottan tiltják, ezért a szerkesztoknek és újságíróknak nem szabad megengedniük, hogy normális körülmények között beleavatkozzanak a munkájukba.

Az elektronikus sajtó mindenekelott a közvéleménynek tartozik felelosséggel. Minél nagyobb mértékben nyilvánul meg ez a felelosség, a sajtó annál kisebb mértékben van kitéve a különbözo nyomásgyakorlásnak.

Tudósítás az etnikai és más társadalmi csoportokról

Az elektronikus sajtó feladata, hogy a kor elfogulatlan és hiteles tanúja legyen, és hogy a tényeket egyértelmuen különítse el a véleményektol, amikor a fajgyulöletrol, a vallási türelmetlenségrol vagy a hátrányos megkülönböztetés más formáiról tudósít.

A musorszóró állomásoknak síkra kell szállniuk a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának betiltása mellett, legyen szó etnikai, vallási, politikai, nemi, faji, szexuális, testi, mentális vagy egészségügyi jellegu különbözoségekrol.

Az elektronikus sajtónak kerülnie kell az általánosításokat és eloítéleteket, miközben valamelyik csoportról tudósít. Ellent kell mondania azoknak, akik az interjú vagy a vita során általánosításokat és eloítéleteket fogalmaznak meg.

Az elektronikus sajtónak kerülnie kell a sérto kifejezésmódot. A nyelvezet és szóhasználat nem lehet sérto annak a csoportnak a tagjai számára, akikrol szó van.

Ha a megszólaltatott nyilatkozatában sérto kifejezéseket vagy jellemzést használ, a musor készítoinek alaposan meg kell fontolniuk, közlik-e ezt az anyagot. Ha az ilyen nyilatkozat kulcsfontosságú a tudósítás szempontjából, akkor közölni kell.

Az etnikai hovatartozást, vagy a csoport más jellemzojét nem kell megemlíteni, ha az nem fontos a tudósítás szempontjából. Bunügyi jellegu tudósítások esetében ez csak ritkán számít fontos szempontnak.

Az elektronikus sajtónak rendkívül határozottnak kell lennie azoknak a csoportoknak a megnevezésében, amelyek eroszakot követtek el, és külön figyelmet kell fordítania arra, hogy ne egyenlítse ki a nemzetet, az etnikai vagy más csoportot a közösségnek azzal a meghatározott részével, amely a cselekményt elkövette.

Az elektronikus sajtónak kerülnie kell a jelzok használatát, amikor valamelyik csoportról, vagy szervezetrol beszél, mert azok használata a saját álláspontját tükrözi az adott csoporttal, vagy szervezettel szemben.

Az elektronikus sajtónak teret és lehetoséget kell adnia a válaszadásra annak a csoportnak, amelyet sérelem ért, abban az esetben is, ha a sértést a nyilatkozó követte el, és nem a musorszóró állomás képviseloje.

Az elektronikus sajtónak nem szabad kiegyenlítenie az államot a nemzettel és a vallással.

Az elektronikus sajtónak, a szerkesztoknek és újságíróknak lehetoséget kell adniuk mindegyik csoportnak, és a társadalom minden részének, hogy musoraiban igazságos és egyenrangú megjelenésre legyen lehetoségük.

A közérdek

Az elektronikus sajtónak figyelmeztetnie kell közönségét, mielott tömeggyilkosságokról szóló beszámolót, vagy más nyugtalanító tartalmú felvételt sugároz.

Az elektronikus sajtónak nem kell felfednie az elhunytak személyazonosságát, mielott az illetékes szervek nem értesítik az elhunyt családját.

Az elektronikus sajtónak tiszteletben kell tartania a magánéletre való jogot, feltéve, hogy nem közérdeku kérdésekrol van szó.

Külön figyelmet kell fordítani azokra a musorokra, amelyeket olyan idopontokban sugároznak, amikor azokat gyerekek is figyelemmel kísérhetik.

22 óra elott nem kell sugározni olyan anyagokat, amelyek a gyerekek nyugalmát zavarhatják. Vonatkozik ez elsosorban a pornográf jellegu anyagokra, továbbá az eroszakot és a durva kifejezéseket tartalmazó anyagokra.

A musorokban a gyerekek megjelenését különösen körültekintoen kell szabályozni, és ez egyben megköveteli a szülok vagy a gyám jóváhagyását is.

A sajtó viszonyulása a terrorhoz és az eroszakhoz

Az újságíróknak kötelességük értesíteni a rendorséget, amikor emberi életek esetleges veszélybe kerülésérol kapnak információt vagy figyelmeztetést. A velük való elozetes véleménycsere után az ilyen jellegu információkhoz különösen óvatosan kell viszonyulni.

Az elektronikus sajtónak nem szabad megadnia a közvéleményhez való fordulás lehetoségét azoknak, akik az eroszakot hirdetik, vagy arra buzdítanak. Kerülnie kell a szenzációhajhászást és az eroszak magasztalását.

Annak a döntésnek, hogy közlésre kerülnek azok az információk, amelyek olyan csoportokkal vagy egyénekkel kapcsolatosak, amelyek és akik törvénytelen eszközöket használnak fel céljaik elérése érdekében, a közérdekuség szempontjából megalapozottnak kell lennie.

Az általános eljárás az, hogy a megkérdezett személy kiléte közlésre kerül, ha ez nem veszélyezteti a személyes biztonságát. Ha a sajtó garantálta névtelensége megorzését, akkor ezt az ígéretet teljes mértékben be kell tartani.

Ha az újságíró törvénytelen politikai eseményekrol tudósít, nem feledkezhet meg arról a felelosségérol, hogy a tényekrol az igazságnak megfeleloen tájékoztasson, és hogy szembeszegüljön a szélsoséges álláspontokkal.

Ajánlatos lenne, hogy valamennyi szakmai testület, sajtószerv, elektronikus médium és újságíró elfogadja ezt a kódexet. Ez a kódex kellene, hogy az alapját képezze az elektronikus sajtóban dolgozók oktatásának, és a sajtó felelosségteljes viszonyulásának a társadalom iránt.

Belgrádban, 2002. február 22-én

 

Pravni monitoring
Medijska pismenost
Korupcija u fokusu
izvestaj
Bolja Srbija
Lokalne samouprave
demolizam
ANEM kampanje

Anketa

Novi medijski zakoni

Koliko će novi medijski zakoni podstaći razvoj medijskog sektora?

Značajno

Donekle

Malo

Nimalo

Rezultati

Intranet login

Najnovije informacije o aktivnostima ANEMa

Prijavite se!

Unicef
Unicef
Bolja Srbija
Novinari

Rekonstrukcija i redizajn web sajta realizovani su zahvaljujući građanima SAD u okviru programa podrške medijima Američke agencije za međunarodni razvoj (USAID) koji implementira IREX.
Sadržaj web sajta je isključiva odgovornost ANEMa i ne predstavlja zvaničan stav USAID-a i IREX-a.

 

Takovska 9/16, 11 000 Beograd; Tel/fax: 011/32 25 852, 011/ 30 38 383, 011/ 30 38 384; E-mail: anem@anem.org.rs